Facebook-begjegyzés helyett
Nyilvánvaló, hogy nem létezik olyan népcsoport, etnikum, amely összekapcsolható lenne bűnelkövetéssel. Mégis, a ma Magyarországán fájóan sok emberben él az a kép, hogy statisztikailag sok a cigány származású bűnelkövető, holott valójában nincstelenek által elkövetett bűnöket észlelnek. Ezt kívántam kifejezni, amikor az ATV Egyenes Beszéd című műsorában 2014 július 9-én a velem folytatott beszélgetés során a szavak fogságában vergődve magam is elfogadhatatlan kifejezést használtam, amikor “statisztikai romabűnözésről” tettem említést. Mindannyiunk közös felelőssége abban, hogy a kilátástalan helyzetbe kerülő magyar polgárok között tragikusan nő a cigány honfitársaink aránya.
Az egymás iránti respektushoz hozzá tartozik az is, hogy bocsánatot kérjünk akkor, ha hibázunk. Ezt teszem én is, amikor szándékaimat rosszul kifejező szavaimért megkövetek mindenkit, akit kifejezésemmel megbántottam.
Egyben szándékaimmal és a Demokratikus Koalíció törekvéseivel összhangban nagyon szeretném, ha az eddigieknél sokkal többet tennénk a leszakadottak, köztünk roma honfitársaink megsegítéséért.
Mindezt elmondtam Gulyás Mártonnak a Híradó kamerái előtt, azonban szavaim nem jutottak el a nyilvánosságig.
Eörsi Mátyás
Én botrányosnak tartom - most, a Klubrádió balfácánkodását hallgatva is -, hogy mindenki, Te is, Matyi, arról beszél, hogy szabad-e ilyet mondani vagy sem. Hogy most akkor az értelmiség egy részének a politikailag korrekt érvényesítése érdekében bevetett terrorja jó vagy rossz dolog.
Ellenben nem hallom senkitől - még tőled sem, Matyi, aki pedig tényleg elismered, és helyesen, hogy itt súlyos társadalmi tragédiáról van szó és nem pusztán szóhasználatról -, hogy a most szerepet vállaló politikusok, a pártjaik, az őket körülvevő közönség (az értelmiségiek például) mit csináltak rosszul, és mit fognak most már jobban csinálni és hogyan.
Semmi program, semmi érdemi.
Gyorsan leszögezem: szerintem is égbekiáltó disznóság cigány- vagy pláne-pláne romabűnözést (jesszus! hogy oda ne rohanjak ettől a nagy érzékenységtől!) emlegetni bármilyen kontextusban. Elsősorban azért az, mert megfelelő (persze gondosan közismertté tett), célzott politikai program híján valóban semmi más nem történik, mint a szavakkal való felelőtlen játszadozás: "most korrektek vagyunk politikailag vagy inkább igazat mondunk?".
Ez nagyon nagy disznóság így. Hiszen ezzel a jelzős szerkezettel, ezzel a még tőmondatnak is hiányos, negyedszázad alatt jó mélyen a magyar köztudatba döngölt Moldova-bonmot-val egy könnyed csapásra sikerül a gyűlölet és a nevetségesség még puha betonjába döngölni egyrészt a cigányságot mint olyant és másrészt a roma végeken mindennemű állami és közösségi támogatás nélkül elszigetelve heroikus küzdelmet folytató jogvédőket, nevelőket, közösségfejlesztőket. Tudod, azokat, akiket ugyancsak hathatós politikusi befolyás következtében a nép egyszerűen csak rózsadombi szociológusoknak nevez.
Ha lenne vitára bocsátott, közismert, köz-megértett politikai programotok, akkor egy ilyen elszólásnak az égvilágon semmi jelentősége nem lenne. Mint amikor valaki elfingja magát az esküvői asztalnál, legföljebb.
Így azonban rátettetek még egy izzó lapáttal a rasszizmus máglyájára. Hallgassátok meg jólnevelt "baloldali" közönségeteket (akár a szombati Gyurcsány-tüntin, akár ma pl. a Klubrádióban vagy bárhol a neten), hogy fröcsögik boldogan a fülünkbe, hogy igenis, ki kell mondani az igazat, nem kell itt finomkodni, attól igazán semmi nem fog előre haladni.
Szép eredmény.
Politikailag korrektezés helyett halljuk inkább a részletes programjaitokat, kedves politikusok, kedves pártok. Mi lesz tehát a cigányokkal? Miképp akarjátok elejét venni annak, hogy - ahogy Te is mondtad, Matyi -, ha éhezik a gyerek, lopni induljanak?
Konkrét intézkedések, terv, tervezett eredmények, indikátorok, ellenőrzés?
Nincs ötlet? Kérdeztétek a szakembereket?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése