Jelzett szó

Boldogult úrielány-koromban, a szocializmus vérzivataros századai idején azon röhögcséltünk, hogy az elvont fogalmak jelzővel való ellátása valójában a bennük rejlő értelem (ha egyáltalán) szűkítését, netán negálását eredményezi. Demokrácia helyett "szocialista demokráciát" mondtak, s mi felszabadultan vihogtunk valamelyik okos ellenzéki ideológus bonmot-ján: a "szocialista" itt fosztóképző. A "szocialista demokrácia" = nem demokrácia. (Nem is beszélve olyan alapfogalmakról, mint amilyen pl. a "történelmi materializmus" - hiába a szájadra ne vedd! -, ami, ugye, valójában színtiszta idealizmus.)

Fordult a kocka, változtak az idők, kitört a fosztóképzőitől megfosztott demokrácia. Ma, hál'istennek, már minden szavunk, jelzőstül-mindenestül az, ami. Sőt. Csak jelzővel ér valamit.

Itt van mindjárt a bűnözés fogalma. Vagyis nincs itt. Csak ilyen, meg olyan bűnözés van. Van, igenis van cigány-bűnözés, harsogják például vígan a szólás- és gyülekezési szabadság élharcosai, a nácik, meg hát – most, hogy már szabad – mások is. Ők nem körtönfalaznak, hogy szegénység, meg kirekesztés, meg hogy mindenki bűnöz, a cigányok is, nem: ők végre megmondják az igazat.

És nagy bátran kiáll elénk és megmondja az igazat Tarlós főpolgármester is: "Létezik olyan, hogy hajléktalanbűnözés, ha tetszik, ha nem".

Nem lehetett könnyű neki. Az igazság sohase könnyű. Pláne nem az a rózsadombi hajléktalan- és cigánymentő-hordák támadásainak kereszttüzében.

Példát veszek hát róla én is, és nyíltan megmondom nektek az igazságot. Pedig nekem sem lesz könnyű dolgom.

Nekem egyébként azért nehéz a dolgom, mert sajnos nincs megfelelő statisztika, annak ellenére nincs, hogy ezt – az összes személyre vonatkozó adat a részletes elemzés szempontjából alkalmasan nemek szerint bontott gyűjtését – minden elképzelhető európai meg világ-előírás kötelezően ránk rója, nem úgy, mint pl. a hajléktalan státusz szerinti bontást: az ugyanis nem kötelező.

Európa népessége úgy 800 millió. Ebből kábé 400 millió a nő és 400 millió a férfi. Mégis, az EUROSTAT adatai szerint (The life of women and men in Europe - A statistical portrait) az összes bűnelkövető 80-90%-a férfi. (Nálunk ez kb. 86%.) A férfiak és nők által elkövetett bűncselekmények súlyosságára az a szám utal, hogy a börtönnépesség körében már csak 10% alatt vannak a nők, nálunk nem egész 6%. Vagyis az érdemleges bűnelkövetők között nem kevesebb, mint 94%-ot tesznek ki a férfiak.

Szóval ízlelgessük csak: FÉR-FI-BŰ-NÖ-ZÉS.

Egyetlen olyan komoly bűncselekmény-fajta van, amelyben a nők, ha nem is a társadalmi részarányuknak megfelelő, de legalább számottevő arányban részesednek, s ez a családon belüli erőszak körébe tartozó emberölés. Itt minden harmadik esetben nő az elkövető.

Számos kutatás (köztük, figyelem: ritkaság, magyar is van!) tanúsítja, hogy a párkapcsolati erőszak keretei között elkövetett emberölést gyakorlatilag mindig hosszú, éveken át tartó súlyos bántalmazás, zaklatás, erőszak előzi meg, s ezt szinte mindig a férfi követi el a nő ellen, és minthogy a környezet, s kitüntetetten a bűnüldöző hatóságok nem avatkoznak hatékonyan bele ebbe a folyamatba, az nem is ritkán emberöléshez vezet. Az esetek kb. kétharmadában a bántalmazó férfi addig veri és kínozza a nőt, míg az belehal. (Tipikus ítélet: gondatlanságból elkövetett emberölés.) Az esetek fennmaradó egyharmadában a nő sikerrel védekezik, és a támadó hal bele. (Ilyenkor szokott a bíróság különös kegyetlenséget meg előre kiterveltséget megállapítani. Mégiscsak egy férfi volt az áldozat, vagy mi.)

De a többi bűncselekményfajta, még azok is, amelyekben az átlagnál magasabb a nő-elkövetők aránya (s hogy hanyadrendű elkövetőkről is van szó, arról a magyar statisztika hallgat, pedig volnának sejtéseim!), amilyen pl. a lopás, vagy a kiskorú veszélyeztetése, egyértelmű férfitöbbletet mutat. Még egy kivétel adódik: s ez az újszülött-gyilkosság. Azt valamiért mindig a nő követi el, általában egyedül (állítólag).

És még így is, részletek nélkül, a súlyosság, a veszélyesség beszámítása nélkül is: összvissz 14% a nők aránya a bűnelkövetők között.

Kimondom hát bátran: férfibűnözés.