2013. január 27., vasárnap

dohányzás-gén


"...Debrecenben most genetikai vizsgálatokat is végeztek a dohányzásra vonatkozóan.  Több génben van olyan mutáció, amelynek az a következménye, hogy adott személyek sokkal könnyebben szoknak rá a dohányzásra, és sokkal nehezebben tudják letenni le a cigarettát – mondta az egyetemi tanár. A vizsgálat szerint, nemtől függetlenül, a romák 90 százaléka dohányzik - hangzott el a Krónikában. "

895 milliós támogatással dohányzás-gént sikerült izolálni a Debreceni Egyetemen? Hisz ez nagyszerű. 
Itt van mindjárt egy (de teszés szerinti statisztika van a tárgyban az interneten, öt percet igazán mindenkinek megér) remek adat a dohányzók arányáról országok és nemek szerint. Nézzük az ukrán férfiakat (lehet, hogy ők tkp. rejtett romák? Most fog genetikai fény derülni erre a rokonságra?): kétharmaduk dohányzik, ráadásul fajlagosan (ez olyan jó todományos szó, nem?) is sokkal többet, mint más országok dohányosai (s akkor még a cigaretták nikotin- meg kátránytartalmát nem is vettük bele). 
Vagy esetleg az oroszok - a világ nagy genetikai óceánja - köreiben lennének sokan a cigányság rokonai? Vagy - ez egy egészen felvillanyozó ötlet - a német egészségügyi személyzet között nagy a romák aránya? És még egy nagyon érdekes származástani újdonság: a jemeni férfiak - de csak ők, a nők nyilván máshonnan erednek - egyenesen háromnegyed részben dohányos géneket örökölhettek.
Juj, de jó ötlet volt ez a TÁMOP-os támogatás! Mindent meg fogunk érteni hamarosan.

Teljesen át fog alakulni a genetikáról alkotott képünk. Visszatekintünk a negyvenes-hatvanas évek Magyarországára például, és levonjuk a tanulságot visszamenőleg, hogy akkoriban épp az értelmiség - művészek, pártvezetők, műszakiak és közgazdászok - kerültek ki nagy számban azon génállománnyal rendelkező populációból, amelynek sejtjeiben magas a dohányzás-gén előfordulási aránya. Nézzük a Hyppolit a lakáj c. filmet:  mindenki dohányzik. A Bogáncs c. Fekete István regény-feldolgozásban pedig kis híján a kutya is. Érdekes történelmi következtetésekre adnak ezek a - még egyelőre persze anekdotikus - bizonyítékok alapot.

Nem tudom, mi szükség volt ilyen körülmények között arra, hogy a debreceni TÁMOP-os kutatás költségei mintegy egynegyedét kitevő egymillió dollárt is kihajítsák az ablakon, amellyel valami falmelléki amerikai egyetem meg a - van, aki e nevet (nem) ismeri? - SOTE Népegészségudományi Intézete többéves dohányzás-felmérő kutatásában (ráadásul tavaly még Romániára is kiterjeszkedtek, pedig egy hangot sem szóltak a dohányzás-génállományunkról) arra kereste a magyarázatot, hogy mi minden okozza a különböző társadalmi csoportokban a dohányzás terjedését, és hogyan lehetne fölvenni például az alacsonyabban iskolázott társadalmi rétegekben, így a roma nők körében is a rejtett megtévesztő, dohányzásra serkentő kampányok hatásával a harcot. Most a remek debreceni genetikai felfedezést látva, tényleg: mi szükség erre?