Vendégszöveg - egy barátom írása
(Mint minden roma program körül, a mienk holdudvarában is van néhány nagyon jó szándékú okos értelmiségi, tele jó tanáccsal, szakszerű megközelítéssel.)
Asszongya nekem az egyik a minap, hogy valahogy be kéne vonni a tanodaprogramba Lajost, mert hogy igen agilis cigányember, találhatnánk neki valami feladatot, ez jó lenne neki, meg nekünk is.
Mondom neki: a Lajost nemrég rakta ki a felesége, de azért még hetente egyszer-kétszer átmegy megverni a volt asszonyt, a Lajos bemén időnként a városba a kollegista lányához hogy elkérje tőle azt a pénzt, amit a megvert asszony zsebpénzként ad oda a lánynak, a Lajos jelenleg elvileg az anyjánál él, de gyakorlatilag egy tizennyolc éves lánnyal, és hogy ne legyen zavarva, ezért az anyukáját kiköltöztette a konyhába, ahol kurva hideg van télen, mert tűzifa csak a szobában van, és ezért a mama a volt menyénél szokott aludni mostanság...annál a menyénél, aki kirakta a fiát. Hogy a Lajos tényleg agilis, képviselő is volt, de aztán köztörvényes lett egy rosszul sikerült asszonyverés miatt, amikor asszonya két hónapig volt kórházban, és így le kellett mondania. Úgyhogy a Lajos öt perccel azután léphet be a Tanodába, miután én feldobtam a bakancsot, és csak azért nem verem meg nagyon, mert azt büntetik.
Mire az én jószándékú segítőm valami ilyesmit motyorászott : "Hát igen, nem érted a szegénykultúrát. Ezek olyan elemek, melyek erre a kultúrára nagyon is jellemzők. Ezt meg kell érteni. Segítség lenne Lajosnak, ha végre azt érezné, hogy valahol bíznak benne."
Mondtam: én nem bízom benne, és nem engedem gyerek-közelbe még véletlenül sem... Mire ő: (sóhaj).." Van benned, Pistám valami furcsa, mikor a cigányokról beszélsz....egy kicsit, úgy belül nem vagy te rasszista?"
