Hehe. Az
Index a gazdasági rovatban hozza, hogy az új étteremlánc nagymellű lányokat toboroz, hogy el tudja adni a kaját (is). Na persze: kevés a munkahely, sok a nő, még nagymellű is sok van, lesz majd kismellű étterem, lesz majd terhes cicák faloda, lesz majd négykézláb, a tálcát háton hordozó pincérnők gyorskosztolója: emberanyag van bőven, csak ötlet kérdése az egész.
Szerintem itt az ideje, hogy mellékeljük a tegnapi ukrajnai hírt, mégis, hogy egy kicsit el lehessen gondolkodni azon, hogy hová vezet, ha egy országból bordélyházat csinálunk.
Megértem én, hogy gyorsabb és rövid távon kifizetődőbb az emberanyagot, egyetlen korlátlanul rendelkezésre álló természeti kincsünket (korlátlanul? nem épp mostanában panaszkodtunk, hogy fogyik a magyar?), amelyet különben sehová nem lehet tenni, jó pénzért eladni, de higgyük el, az iskoláztatás mégis jobban bejön. Már középtávon is.
Ez egy 18 éves, feslett erkölcsűnek tartott leány története, akit nem csak hogy hárman (egyikük haver volt) megerőszakoltak, de meg is vertek, be is dobtak egy építkezési aknába, majdnem teljesen meg is fojtottak, majd lassú tűzön égetgették, s otthagyták. Igen sok órányi hiábavaló segítségkérés után találtak rá, s az orvosok, hogy életét mentsék, előbb a lábait, majd a karját amputálták, végül csak belehalt.
A fiúk, míg az országos felháborodás (egy időre!) ezt lehetetlenné nem tette, szabadon kóricáltak a továbbiakban is, mivel jó kapcsolataik vannak.
Szeretném ráirányítani a figyelmet, hogy amíg az Unió bővítése előnybe nem hozott bennünket Ukrajnával, Fehéroroszországgal, Moldáviával és Oroszországgal szemben, ők látták el a Nyugat-európai piacot prostituáltakkal. Mostanra - a határon belüliség előnyeit élvezve - kis létszámunk ellenére sok helyen élre törtünk végre. Mostantól például mi szállítjuk a nagymellű lányokat.
Hajrá.